Előfordulnak közöttük védett növények, de az sem véletlen, hogy számos erőszakos gyomnövény tartozik ide.
A legelsők mégis azok a növények, melyeknek neve inkább vízhez közeli előfordulásra utal. Őnekik névadó helyükön is meg kell birkózni a néha teljes talajtalansággal, a visszahúzódó víz nyomán kialakuló szárazsággal és az árnyékolás hiánya miatt az izzásig melegedő sziklák környezetében fellépő forrósággal.
A legváratlanabb helyen is megél a martilapu (mart=vízpart, tengerpart, Tussilago farfara L.).
Virágai (fészkes virágzatú növény, Compositae, Asteraceae) hamarabb megjelennek, mint a levelek, kivirítanak a kora tavaszi semmiből. Szinte rákiáltanak az első rovarokra, hogy "ide gyertek, termékenyítsetek meg gyorsan! Be kell érlelnem a magvaimat, amíg tart a téli csapadékból, olvadékból"! Bőséggel termett bóbitás magvait aztán messze fújják a bőjti szelek, hogy közülük egy-kettő valahol a csírázás után gyökeret is ereszthessen.
A vízparti deréce
Ha a kányafüvet kérdezné valaki, mit keres a puszta sziklán, talán maga sem tudna válaszolni.
Persze, én is bajban vagyok vele, mert nem tudom megmondani pontosan, melyik fajjal állok szembe. Eredetileg az erdei kányafűre (Rorippa sylvestris) gondoltam, de könnyen lehet, hogy egy másik, a "barbaroides", segít nekünk a fejtések utáni helyreálításban. A keresztesvirágúak (Brassicaceae, régebben Cruciferae) családjába tartozik. Egyáltalán nem mondható impozáns növények. Ráadásul a nemzetközi és a hazai szakirodalom is terjedőben levő,veszélyes gyomként tartja számon (már, ha mégis az erdei kányafűről lenne szó).
Nem szédülős
Nem lehet szótlanul elmenni a bolondító beléndek (Hyoscyamus niger) mellett anélkül, hogy az ember legalább egy pillantást ne vetne rá, s ne gondolkodna el az élő szervezetek külső megjelenését meghatározó törvényeken. Különös jelenség, mert virágának lila erezésű szennyessárga színe és éretten kinyíló tokterméseinek sorozata úgy hívja magára a tekintetet, hogy abba a gyanakvás is beleszövődik.
Minden része mérgező. Vele együtt a burgonyafélék családjának (Solanaceae)az általam ismert minden tagja mérgező. Még a burgonya is (napon hagyott, megzöldült gumója a solanin nevű halálos mérget tartalmazza!). Főbb hatóanyagai a hyoscyamin, atropin, scopolamin, atroscin. A görögre visszavezethető nemzetségnév disznócsontot jelent, míg több más nyelvben a nevének altatásra, halálra utaló jelentése van. A magyar "bolondító" előnév a magvakból, levelekből és a gyökérből kivonható hallucinogén hatású anyagokra utal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése