A Szár-hegyen fellelhető lepkefajok gazdagságát szintén a helyi növényvilág összetétele határozza meg. Minthogy ez a mostoha körülmények között nem túl változatos, a lepkéktől sem várható el, hogy szépségüket csak a mi kedvünkért, "célszerűtlenül" mutogassák! A két nagy csoport, az éjszakai és nappali fajok közül először ez utóbbiakra térek ki. Lehet, a nappaliak látványosabbak, ám nekem az éjszakaiak izgalmasabbak! Élve fotózni őket alig lehetséges. Ehhez meg kell várni a hajnali dermedtséget, vagy éppen fotózási heyzetben kell lenni, amikor a lámpa fényénél feltőnik a "cél" és ki kell tudni használni a szinte soha vissza nem térő pillanatot! Számos felvételem készült így, s ez az oka annak, hogy ezek bizony nem mindig elégítik k a művészi természetfotókkal szemben támasztott igényeket! Néha előfordul, hogy a lehetőségekkel akár játszani is lehet, mert a mélyen alvó, vagy valamiért éppen "türelmesebb" alany hagyja magát fényképzni.
Azt kérem a látogatóktól, hogy ne kérjék számon sem a tudományosságot, sem a szakszerűséget, csak szemléljék úgy, mint a világ akármely más, előlünk többnyire rejve, mégis velünk együtt és tőlünk elválaszthatatlanul élő részét.
A növényekről tudjuk, hogy (általában) nem mobilak, s ha többségük földhöz gyökerezettségét tekintjük, ugyancsak jelentős problémát okoz nekik ama darvini törvénynek eleget tenni, hogy a párosodás minél távolabbi rokonok között jöjjön létre. És itt jön a lepkék különleges szerepe! A növények helyett, s persze sok-sok más rovartársukkal s a széllel együtt leküzdik a távolságot, amely két, egymást megtermékenyíteni vágyó egyedet elválaszt. Szakértők bizonyára meg tudnák mondani, hogy igazam van-e!